Hétfőn újabb két favorit tette meg az első lépéseit a tornán: az „örökesélyes” Hollandia és a címvédő Olaszország. Pályára lépett tehát az E-csoport, és az F jelű kvartett két együttese.
Fél kettőkor a Hollandia – Dánia meccsel kezdődött a futball-nap. Az „Oranje” esélyeshez méltón játszott, végig irányított, ám gólt csak a 85. percben szereztek. Ugyan ez a második volt már, de az első Agger nevéhez fűződik. Saját kapujába fejelt. Azért az nem feltétlen a hollandok érdeme... Robben még sérült, pedig rá nagy szüksége lenne a csapatnak, mert Van Persie gyenge, Van der Vaart önző, Sneijder egyedül pedig kevés. A Twente fiatalja Elia azonban, ismét csak bő fél félidőt kapott, de újfent bizonyította, ő a holland-iskola új klasszisa. Fantasztikus a srác: gyors, robbanékony, jól cselez, és a holland játékosoktól eltérően rendkívül önzetlen. A jövő az övé, az arany meg akár válogatottjáé is lehet. Mindkettőre van esély...
A középső mérkőzés: Japán – Kamerun. A szelídíthetetlen oroszlánok becenévre hallgató afrikaiak gyámoltalanok voltak. Eto'o balszélső? Érdekes húzás volt, ami nem jött be. A japánok hozták a fegyelmezett ázsiai stílust és egy Hondányival jobbak voltak. 1-0 a vége, de érdemes visszagondolni Okade Takesi vébé előtti, sokakat megmosolyogtató nyilatkozatára: elődöntősök akarnak lenni. Ezzel a játékkal akár elérhetik céljukat. Egy biztos a dánok, de még a hollandok is felköthetik a nadrágjukat, ha meg szeretnék fékezni őket...
Az est „fénypontja”: Olaszország – Paraguay. A címvédő pályára lépett. Egy elég eseménytelen, unalmas meccsen, Alcaraz gólját, De Rossi egyenlítette ki a végén, így igazságos 1-1 a vége. Ami érdekes: az olaszok mindig olyan csapattal álltak fel akit a világ fele gyűlölt, a másik utált. De beszéltek róluk, a középpontban voltak. És most? Lippinek sikerült egy olyan együttest összehoznia, akiknek jó részét, még az igazán futballszeretők sem ismerik. Vagy hallották már róluk, de nem látták őket játszani. Nem kellett sem Totti, sem Del Piero. Lehet öregek, lehet lassabbak mint a mostaniak, de klasszisok. Akikről beszélnek, akik eldöntik a meccseket. Képesek a pluszra. Ebben a csapatban De Rossi a legnagyobb sztár aki négy éve még szürke vízhordó fiú volt... Jó, jó, de kilövi majd a gólokat? Senki, mert a csatárok gyengék. A középpályások szürkék, ja nem, mert Camoranesi még durva is. A védők pedig, öregek, lassúak, vagy csak simán könnyedén átjátszhatóak. Totti és Del Piero hamarosan a repülőtéren köszöntheti övéit. Nem egy hónap múlva. Sokkal előbb....
Csapó László
