Sokan követelték már, hogy ne legyen a világbajnokságon bronzmérkőzés. Mert nincs értelme. Persze elvileg nincs, de ez mindig presztízscsata, hiszen az elődöntő veszteseinek ez az egy lehetősége van arra, hogy egy kicsit jobb szájízzel hagyhassák el a tornát. Épp ezért, rendre látványos küzdelem szokott lenni a pályán. És ez most sem volt másképp...
Németország – Uruguay. Tehát a két vesztes mérhette össze tudását. Tabarez csapatába visszatért Suarez és vele a háromtámadós játék. A másik oldalon, Löw lehetőséget adott, az eddig mellőzött focistáinak és az eltiltása után Müller is ott volt a Nationalelfben. Nem vártam sokat az összecsapástól, hisz két csalódott, ráadásul az egyik oldalon teljesen felforgatott együttes vívott meg. Jól rám cáfolták...
Még 20 perc sem telt el, mikor Schweinsteiger eresztett meg sistergős bombát 30 méterről, amit Muslera épp Müller elé bokszolt, ő pedig köszönte szépen és a hálóba passzolt. Nem sokkal később, Perez szerezte meg a labdát Schweinsteigertől, majd Suareznek gurított, aki remekül ugratta ki Cavanit. A 23 éves dél-amerikai nem teketóriázott, kilőtte a hosszú sarkot. 1-1! Csak pislogtunk, mi van itt? Gáláznak a fiúk, el akarják feledtetni a szurkolókkal, az elődöntőben elszenvedett vereségüket.
Remek cselek, gyors, lüktető játék. Hajtottak, mintha az aranyért harcoltak volna. A második félidő elején fordított Uruguay. De milyen góllal!!! Riós beadására érkezett Diego Forlán és gyönyörű mozdulattal, 16 méterről, jobbal, a felső sarokba tüzelt. És még hol volt a vége.
Jött a német válasz. Boateng beadását nézte be csúnyán Muslera, Jansen meg két védő között, az üres kapuba stukkolt. Ezután mindkét fél eldönthette volna a meccset, nem is egyszer. De a védelmek, és a kapusok lehúzták a rolót egy időre. Volt itt minden, Butt és Muslera védések sora, önfeláldozó becsúszások, trükkök, lövések... És még jött a slusszpoén! Szöglet utáni kavarodás végén Khedira fejelt a kapuba, kialakítva ezzel, a 3-2-es német győzelmet. Egyet azonban szögezzünk le, ennek a meccsnek nincs igazi vesztese, mert ezen az estén igazi varázslatot láthattunk. A két csapat alaposan igazolta, hogy miért jutottak el idáig. Sem a németek, sem az uruguayiak négy közé kerülése nem volt várható a vébé előtt. Sokan csak néztek, mit keresnek itt, ám aki végig szemmel követte a tornát, az tudja, ők a legjobbak közé tartoznak!
Uruguay a legjobb dél-amerikai válogatott!!! Meglepetés! Németország, egy teljes fiatalítás után, (25 év az átlagéletkor) megismételte az előző vébén nyújtott teljesítményét, azaz bronzérmes lett! Meglepetés!!! A két csapat a viadal legjobb kilencven percét tálalta nekünk vacsora gyanánt (köszönjük, finom volt)! Ez azonban már nem számít meglepetésnek!!! Aki ezek után is azt mondja, ne legyen meccs a harmadik helyért, az állítom nem normális.
Ha ilyen volt a kisdöntő, akkor milyen lesz a finálé?? Ezek ketten feladták a labdát, most már csupán a holland-spanyol duón múlik, hogy lecsapják-e...
Csapó László
